From the Satyr’s Skin to the Stuffed Barbarian Versions of the Marsyas‑Myth in Hungarian Literature
Abstract
The tragic myth of Marsyas challenging Apollo was eternalized in Ovid’s wonderful works (Fasti, Metamorphoses). To this day, the ar chetypical Ovidian story has attracted the attention of Hungarian literature. The essay proceeds from the interpretation of the original narrative, which has become an unavoidable point of reference for contemporary Hungarian works. These texts enter into intertextual dialogue with each other not only because of the similar topic. It is the meaningfulness of the body, the body as a textual representational strategy that becomes the common point which joins these texts into the discourse about the body. This approach from the side of corpore al narratology invites a reading of Gergely Péterfy’s The Stuffed Bar‑ barian, which can be interpreted as the most special rewriting of the Marsyas narrative.
References
Acél, Zs. 2012. Contextus és corpus. A korpusz‑metafora kialakulása és Cice ro könyvgyüjteményei. [Contextus and Corpus. The Invention of the Corpus‑Metaphor and Cicero’s Collection of Books] Ókor 11. (2012)/4, 43‑50.
Balajthy, Á. 2015. A különbözöség halálos veszélye. [The Deadly Menace of Difference] Alföld 66/5, 121‑124.
Balassa, P. 1996. A mint B. In: A bolgár kalauz. Tanulmányok, esszék. [A as B. in The Bulgarian Conductor: Essays and Criticism] Pesti Szalon, Budapest, 16‑23.
Bartal, M. 2014. Áthangzások. Weöres Sándor mítoszpoétikája. [Voices Re‑ membered: Sándor Weöres’s Mythopoetics.] Kalligram, Budapest.
Csabai, M. – Erős, F. 2000: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. [Borders of the Body, Borders of the Self: The Changing Frameworks of Iden‑ tity.] Jószöveg, Budapest.
Bodnár, Zs. 2013. Krusovszky Dénes: A felesleges part; Wellmann Éva: Az itt az ottal. [The Useless Beach; This with That.] Kortárs 2013/10, 101‑103.
Boldog, Z. 2012. A felesleges könyv. [The Useless Book.] Irodalmi Jelen On‑ line 2012. 01. 15. http://www.irodalmijelen.hu/05242013‑1530/feleslegeskonyv (downloaded 2016. 05. 22.)
Darab, Á. 2015. Marsyas metamorfózisa. [The Metamorphosis of Marsyas] In: Tóth Orsolya (ed.): Tempora mutantur: tanulmányok az időről és a bűnről. [Tempura Mutantur: Essays about Time and Sin.]DE Klasszika‑filológiai és Ókortörténeti Tanszéke, Debrecen, 2015, 297‑319. (Hereditas Graeco‑Latinitatis II.) in
Darab, Á. 2016. Die Haut des Satyrs: Marsyas und Apollo, Acta Classica Uni‑ versitatis Debreceniensis 52 (2016), 39‑51.
Deczki, S. 2015. Olümposz Mucsán. (Péterfy Gergely: A [sic!] kitömött barbár). [Olympus in Mucsa. (Gergely Péterfy: The Stuffed Barbarian).] Új Forrás 2015/8, 49‑56.
Domokos, M. 2002. A porlepte énekes. Weöres Sándorról. [The Singer Covered in Dust: About Sándor Weöres.] Nap, Budapest.
Farrell, J. 1999. The Ovidian Corpus: Poetic Body and Poetic Text. In: Ph. Har die, A. Barchiesi, S. Hinds (eds.): Ovidian Transformations. Essays on the Metamorphoses and its Reception, Cambridge, 127‑141.
Foucault, M. 1999. A hatalom mikrofizikája. In: Nyelv a végtelenhez. [The Microphysics of Power. In: Language to Infinity.] Latin Betűk, Debrecen, 307‑331.
Földes, Gy. 2011. Szövegek, testek, szövegtestek. A testírás‑elmélet irányai. [Texts, Bodies, Textual Bodies. Writing the Body in Theory.] Helikon 57/1‑2, 3‑49.
Földes, Gy. 2013. Corpus alienum. Helikon 59/3, 163‑210.
Földes, Gy. 2015. Jeltől a testig: a klasszikus narratológia találkozása a kor porálissal. [From Sign to Body: Classical Narratology Meets Corporeal.] Iro‑ dalomismeret 27/1, 5‑29.
Györffy, M. 2015. Pályám képzelt emlékezete. Péterfy Gergely: Kitömött barbár. [Imagined Memory of My Carreer: Gergely Péterfy: The Stuffed Bar‑ barian.] Jelenkor 58/5, 583‑589.
Hajdu, R. 1973. Sarkadi Imre. [Imre Sarkadi] Akadémiai, Budapest
Horváth, Gy. 2012. Kizökkent, kérdez, összeroppan. Krusovszky Dénes: A fe lesleges part. [Puts Off, Questions, Cracks Up: Dénes Krusovszky: The Useless Beach.] Magyar Narancs 24/5, 37.
Jablonczay, T. 2011. A test narratológiája. [Narratology of the Body.] Helikon 57/1‑2, 97‑116.
Jablonczay, T. 2013. “Embert enni nem való”, avagy a testek (fel)színének el sajátító műveletei és azok visszautasítása. [“Thou Shalt Not Eat Humans,” or Appropriating the (Sur)Faces of Bodies and Its Resistences.] Helikon 59/3, 225‑241.
Juhász, B. 1971. Dátum és alkalom. Sarkadi Imre novellái. [Date and Occa‑ sion: The Short Stories of Imre Sarkadi.] Alföld 22/10, 42‑55.
Kántás, B. 2011. Akit az ár végül a felesleges partra vet. FÉLonline 2011. 11. 28. [Swept Ashore at the Useless Beach.] http://felonline.hu/2011/11/28/akit‑az‑ar‑vegul‑a‑felesleges‑partra‑vet/(downloaded 2016. 05. 22.) Kenyeres, Z. 2013. Weöres Sándor. [Sándor Weöres.] Kossuth, Budapest.
Keresztesi, J. 2014. Kilépés a múzeumból. Péterfy Gergely: Kitömött barbár. [Stepping out of the Museum: Gergely Péterfy: The Stuffed Barbarian.] Litera 2014. 06. 16. http://www.litera.hu/hirek/peterfy‑a‑kitomott‑barbar (downloaded 2016. 06.03.)
Kónya, J. 1971. Sarkadi Imre alkotásai és vallomásai tükrében. [Imre Sarkadi in the Light of His Works and Confessions.] Szépirodalmi, Budapest.
Krusovszky, D. 2011. A felesleges part. [The Useless Beach] Magvető, Budapest. Leach, E. W. 1974. Ekphrasis and the Theme of Artistic Failure in Ovid’s Metamorphoses, Ramus 3, 102‑142.
Márkus, B. 2001. Pokolraszállás. Sarkadi Imre emlékezete. [Going to Hell: Imre Sarkadi’s Memory.] ed. by Márkus Béla. Nap Kiadó, Budapest.
Nemes Z.M. 2014. “Márpedig, ami nincs, az csak az ördög műve lehet.” [“What Does not Exist can only be the Work of the Devil.”] Műút 2014/12, 61‑65.
Ovidius, Publius Naso, Átváltozások [Metamorphoses] trans. by Gábor Devec seri. Helikon, Budapest, 1975.
Péterfy, G. 2014. Kitömött barbár. [The Stuffed Barbarian] Kalligram, Budapest.
Pomogáts, B. 1977. Sarkadi Imre novellái és tanulmányai. [The Short Stories and Essays of Imre Sarkadi.] Irodalomtörténeti Közlemények 81/1, 121‑125.
Punday, D. 2000. A Corporeal Narratology? Style 34/2, 227‑242. = www.jstor. org/stable/10.5325/style.34.2.227 (downloaded 2016. 05. 22.)
Punday, D. 2003. Narrative Bodies. Toward a Corporeal Narratology. Palgrave Mcmillan, New York
Sarkadi I. 1975. Sarkadi Imre, Novellák. [Imre Sarkadi: Short Stories.] Fore word by Mihály Czine. Szépirodalmi, Budapest.
Segal, Ch. 1998. Ovid’s Metamorphic Bodies. Arion 5/3, 9‑41.
Szigeti, L.S. 1994. És mégis Marsyas? Korformáló mitológia. [And Still Marsyas? Age Forming Mythology.] Tiszatáj 48/5, 64‑72.
Szilágyi, M. 2014. Egy preparátum titkos élete. [The Secret Life of a Stuffed Be‑ ing.] Kalligram 23/10, 97‑100.
Tamás, A. 1978. Weöres Sándor. [Sándor Weöres.] Akadémiai, Budapest.
Theodorakopoulos, E. 1999. Closure and Transformation in Ovid’s Metamor‑ phoses. In: (eds.) Ph. Hardie, A. Barchiesi, S. Hinds, Ovidian Transforma‑ tions. Essays on the Metamorphoses and its Reception, Cambridge, 142‑161.
Újvárosi, E. 2014. Idegen testek. (Péterfy Gergely: Kitömött barbár). [Differ‑ ent Bodies. (Gergely Péterfy: The Stuffed Barbarian.” Holmi 26/8, 972‑976.
Weöres, S. 1964. Tűzkút. [Firewell.] Magvető, Budapest.
Weöres, S. 1970. Egybegyűjtött írások II. [Collected Works II.] Magvető, Budapest.
Copyright (c) 2017 Jesuit University Ignatianum in Krakow
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Autor, zgłaszając swój artykuł, wyraża zgodę na korzystanie przez Wydawnictwo Uniwersystet Ignatianum z utworu na następujących polach eksploatacji:
- utrwalania utworu w formie papierowej, a także na nośniku cyfrowym lub magnetycznym;
- zwielokrotnienia utworu dowolną techniką, bez ograniczenia ilości wydań i liczby egzemplarzy;
- rozpowszechniania utworu i jego zwielokrotnionych egzemplarzy na jakimkolwiek nośniku, w tym wprowadzenia do obrotu, sprzedaży, użyczenia, najmu;
- wprowadzenia utworu do pamięci komputera;
- rozpowszechniania utworu w sieciach informatycznych, w tym w sieci Internet;
- publicznego wykonania, wystawienia, wyświetlenia, odtworzenia oraz nadawania i reemitowania, a także publicznego udostępniania utworu w taki sposób, aby każdy mógł mieć do niego dostęp w miejscu i czasie przez siebie wybranym.
Wydawca zobowiązuje się szanować osobiste prawa autorskie do utworu.
